Bookbot

Női hangok

Parametry

  • 238 stron
  • 9 godzin czytania

Więcej o książce

Három, a két világháború közötti időszakban alkotó nőíró prózai műveinek recepciójával, művészi kifejezőeszközeik elemzésével és az irodalomban betöltött szerepükkel, a kánonban elfoglalt helyükkel foglalkozik a felvidéki magyar irodalomkutató, egyetemi oktató, Bolemant Lilla kötete. A vizsgált három alkotó kétszeresen is marginalizált helyzetben volt: azon túl, hogy nőírók voltak, egyben kisebbségi helyzetben vagy emigrációban alkottak. Berde Mária a romániai magyar irodalom, Szenes Piroska a csehszlovákiai magyar irodalom, Földes Jolán pedig az emigráció témáját feldolgozó irodalom képviselőjeként jelenik meg a dolgozatban. De vajon eltérő helyzetük műveikre, alkotói módszerükre is jellemző volt? Életművük beilleszthető a korszak nők által írt irodalmába, és abba az irodalmi kánonba, amelyben az írónők az utóbbi két évtizedben folytatott és publikált kutatási eredmények alapján kezdik elfoglalni méltó helyüket? Mennyiben hasonlóak és mennyiben különböznek témáik és kifejezőeszközeik? S mi okozta a három szerző elfeledettségét? Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a válaszokat a szerző. A kötetet bibliográfia zárja.

Zakup książki

Női hangok, Bolemant Lilla

Język
Rok wydania
2016
Oprawa
(twarda)
Jak tylko się pojawi, wyślemy Ci wiadomość e-mail.

Metody płatności

Nikt jeszcze nie ocenił.Oceń

Tytuł
Női hangok
Język
węgierski
Rok wydania
2016
Oprawa
twarda
Liczba stron
238
ISBN10
8089748104
ISBN13
9788089748105
Seria
Opis
Három, a két világháború közötti időszakban alkotó nőíró prózai műveinek recepciójával, művészi kifejezőeszközeik elemzésével és az irodalomban betöltött szerepükkel, a kánonban elfoglalt helyükkel foglalkozik a felvidéki magyar irodalomkutató, egyetemi oktató, Bolemant Lilla kötete. A vizsgált három alkotó kétszeresen is marginalizált helyzetben volt: azon túl, hogy nőírók voltak, egyben kisebbségi helyzetben vagy emigrációban alkottak. Berde Mária a romániai magyar irodalom, Szenes Piroska a csehszlovákiai magyar irodalom, Földes Jolán pedig az emigráció témáját feldolgozó irodalom képviselőjeként jelenik meg a dolgozatban. De vajon eltérő helyzetük műveikre, alkotói módszerükre is jellemző volt? Életművük beilleszthető a korszak nők által írt irodalmába, és abba az irodalmi kánonba, amelyben az írónők az utóbbi két évtizedben folytatott és publikált kutatási eredmények alapján kezdik elfoglalni méltó helyüket? Mennyiben hasonlóak és mennyiben különböznek témáik és kifejezőeszközeik? S mi okozta a három szerző elfeledettségét? Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a válaszokat a szerző. A kötetet bibliográfia zárja.