Bookbot

A metafizika alapfogalmai

Ocena książki

Parametry

  • 458 stron
  • 17 godzin czytania

Więcej o książce

A kötet két tanulmánya bemutatja, hogyan értelmezi Martin Heidegger Hegel „negativitás” és „tapasztalat” fogalmait a metafizika kontextusában 1938 és 1942 között. Heidegger olyan álláspontot követel, amely képes szembenézni Hegel filozófiájával, és olyan elvet kínál, amely megfelel Hegel rendszerének a természet, művészet, jog, állam és vallás területén. Ez az álláspont azonban nem lépheti túl Hegelt, mivel nincs magasabb, mint a szellem öntudatának szintje. Az „összecsapás álláspontja” a Hegel-i filozófiában rejlik, de mint lényegében hozzáférhetetlen alap. A második tanulmány Hegel „A szellem fenomenológiája” című művének „bevezetését” és annak különleges helyét vizsgálja a Hegel-i rendszerben. Heidegger azt kérdezi, miért távolította el Hegel az eredeti címet, „A tudás és a tudat tapasztalata”, a mű befejezése után, holott a „bevezetés” zseniális bevezetést nyújt ehhez a címhez. A „tudományos enciklopédia” révén Hegel visszatér a metafizikához, míg a „szellem fenomenológiája” bemutatja az „élmény mélységét”, amely a létezés történetének „kiváló pillanatában” válik láthatóvá. A befejezett rendszerben ez azonban már nem kap figyelmet. A „bevezetés” áthaladása a „fából készült utakhoz” képest tömörebb, és a nyelvezet is eltérő, ami didaktikai mesterművet képvisel.

Zakup książki

A metafizika alapfogalmai, Martin Heidegger

Język
Rok wydania
2004
Jak tylko się pojawi, wyślemy Ci wiadomość e-mail.

Metody płatności

3,8
Bardzo dobra
10 Ocena

Brakuje nam tutaj Twojej recenzji.

Tytuł
A metafizika alapfogalmai
Język
węgierski
Wydawca
OSIRIS
Rok wydania
2004
Liczba stron
458
ISBN10
963389607X
ISBN13
9789633896075
Oryginalna nazwa
Die Grundbegriffe der Metaphysik
Ocena
3,8 z 5
Opis
A kötet két tanulmánya bemutatja, hogyan értelmezi Martin Heidegger Hegel „negativitás” és „tapasztalat” fogalmait a metafizika kontextusában 1938 és 1942 között. Heidegger olyan álláspontot követel, amely képes szembenézni Hegel filozófiájával, és olyan elvet kínál, amely megfelel Hegel rendszerének a természet, művészet, jog, állam és vallás területén. Ez az álláspont azonban nem lépheti túl Hegelt, mivel nincs magasabb, mint a szellem öntudatának szintje. Az „összecsapás álláspontja” a Hegel-i filozófiában rejlik, de mint lényegében hozzáférhetetlen alap. A második tanulmány Hegel „A szellem fenomenológiája” című művének „bevezetését” és annak különleges helyét vizsgálja a Hegel-i rendszerben. Heidegger azt kérdezi, miért távolította el Hegel az eredeti címet, „A tudás és a tudat tapasztalata”, a mű befejezése után, holott a „bevezetés” zseniális bevezetést nyújt ehhez a címhez. A „tudományos enciklopédia” révén Hegel visszatér a metafizikához, míg a „szellem fenomenológiája” bemutatja az „élmény mélységét”, amely a létezés történetének „kiváló pillanatában” válik láthatóvá. A befejezett rendszerben ez azonban már nem kap figyelmet. A „bevezetés” áthaladása a „fából készült utakhoz” képest tömörebb, és a nyelvezet is eltérő, ami didaktikai mesterművet képvisel.