A tejszínről

Więcej o książce

Hasi, szüli, bölcsi, ovi, isi, gimi, egyi, munki, nyugdi, ágyi, kopi, temcsi, égi, angyi, isti, jézi, felti. Jó, nem? A baba fejlődése. Ma találtam ki. Így mondja, a baba, mintha egy ideáról volna szó, egy állatfajról vagy természeti jelenségről. Nevet a szeme. – De, jó – mondom. – Baromi jó. De isti van később, nem? Az nagyobb, mint a jézi. – Hát, az igaz. – ismeri be. És újramondja a javított változatot.Így visszatekintve mindenképpen föltűnő az a makacs előfeltevés, hogy az igazi irodalomhoz baszás kell és halál, finomabban szólva szerelem kell és elmúlás, és messze a legjobb, ha arról szól a regény, ahogy a nő múlik el, pontosabban előbb a nő, aztán a férfi, és végül aztán, velük együtt, az egész irodalom.